Elhunyt dr. Abonyi István

Március 19-én, életének 72. évében elhunyt dr. Abonyi István okl. gépészmérnök, az Eötvös József Főiskola nyugalmazott docense.

Abonyi István középiskolai tanulmányait 1962-1966. között Baján végezte; a III. Béla Gimnáziumban érettségizett 1966-ban. 1972-ben szerzett okleveles gépészmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán. 1984-ben sikeresen védte meg a „A Duna vízállásának folyamatos előrejelzése” c. egyetemi doktori értekezését.

Az egyetem elvégzését követően 1972-ben nyomban a BME bajai Vízgazdálkodási Főiskolai Karán kezdett el dolgozni. A bajai felsőfokú vízügyi képzés szervezeti keretei az elmúlt évtizedekben többször változtak, de Abonyi Istvánnak mindvégig itt volt az egyetlen munkahelye, ahol több mint 40 éven át megszakítás nélkül dolgozott. 2012-ben ment nyugdíjba.

Folyamatosan haladt előre az oktatói ranglétrán: 1972-78 között tanársegéd, 1978-87 között adjunktus volt, majd 1978-tól pedig főiskolai docens. Szakmai felkészültségének, precíz munkavégzésének, kiemelkedő szervezőkészségének, valamint emberi rátermettségének köszönhetően 40 éves munkaviszonya alatt számos vezetői munkakört betöltött, volt tanszékvezető, kari oktatási igazgatóhelyettes, kari igazgató, dékán, főiskolai főigazgató-helyettes – minden esetben koordinálója, szervezője volt az építőmérnöki képzés továbbfejlesztésének.

Oktatói tevékenysége, az új szakmai eredmények iránti fogékonysága, a szakmai megújulás és az oktatás korszerűsítése iránti igénye példamutató volt.
Géptant, programozást és legkülönfélébb informatikai tárgyakat oktatott. A számítástechnika oktatásának meghonosítója volt a bajai mérnökképzésben. Ezen a szakterületen számos tantárgy programját alakította ki, majd ezt követően is folyamatosan lépést tartott az informatika-számítástechnika területén tapasztalható rendkívül gyors fejlődés diktálta igényekkel és követelményekkel.
Oktatói tevékenysége mellett kutatómunkája is jelentős. Eredményei és az azokról beszámoló publikációi, konferenciákon tartott előadásai, valamint doktori disszertációja is fő szakterületéhez, a számítástechnikai eljárások hidrológiai alkalmazásához kötődnek. Több színvonalas oktatási segédanyag elkészítése is a nevéhez fűződik (a Víz és Csatornaművek Országos Szakmai Szövetségével közösen szervezett tanfolyam oktatási segédanyaga, különféle programozási segédletek, a csővezetékek és –hálózatok hidraulikai méretezéséhez készült tananyag stb.). Több, mint 10 jegyzetet, oktatási segédletet készített, 12 szakcikket publikált.
Közel két évtizeden át irányította a főiskolai felvételi munkát, amelynek keretében nemcsak nagy odafigyelés és precizitás jellemzi tevékenységét, hanem a hallgatókat a szakmának megnyerő tájékoztató anyagok összeállítását és népszerűsítő körutak szervezését is elvégezte.

Számos esetben volt a hallgatói szakdolgozatok konzulense; irányította a Tudományos Diákkör tevékenységét, egy időben kollégiumi nevelőtanár is volt.

Oktatásszervezői munkássága kiemelkedő. A magyar felsőoktatás új kihívásainak, az eredményes intézményfejlesztési és szakmai pályázatok elkészítésének és a tervek megvalósításának is nagy sikerrel tett eleget.
Nagy hozzáértéssel készítette elő a kreditrendszerű oktatás bevezetését, végezte a tantervek e szerinti átdolgozását. Szervezőmunkája eredményeként újraindult a levelező tagozatos képzés, amelynek felelősi teendőit nagy odaadással és szakértelemmel látta el.

Kezdeményezésének, valamint aktív részvételének köszönhetően sikeresek voltak a Baján folyó szakmérnök képzések (csatornázás-szennyvíztisztítás, vízellátás-vízkezelés, vízépítés, vízrendezés árvíz- és belvízvédelem szakirányokon).

A szakképzési támogatások eredményes szervezésével, a befolyt összegek megfelelő fejlesztési és beruházási célú felhasználásával sikerült a főiskolai vízügyi mérnökképzés gyakorlatias jellegét korszerű eszközökkel és tartalommal tovább erősíteni. A műszaki főiskolák vezetőinek kollégiumán belül aktívan kivette részét a kétszintű mérnökképzés tanterveinek előkészítésében. A vízügyi ágazat gazdálkodó és közigazgatási szerveivel rendszeres szakmai kapcsolatot tartott, így a vízügyi ágazat részéről a Baján folyó mérnökképzés nemcsak ismert, hanem elismert is lett.

Szerteágazó feladatait lelkiismeretesen, megbízhatóan látta el; munkájában kezdeményező és önálló volt. A napi teendők megoldásában, a felmerülő problémák kezelésében mindig számítani lehetett együttműködési készségére.

Emlékét kegyelettel megőrizzük!