Együtt a vízbiztonságos Magyarországért – A „Bökényi Nyilatkozat” megújítása
A 2006. augusztus 1-én közreadott „Bökényi Nyilatkozat”-ot az aláíró szervezetek (Magyar Mérnöki Kamara, Magyar Hidrológiai Társaság, Magyar Víziközmű Szövetség, Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége GWP (Víz Világ Partnerség), Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség) vezetői az MHT XXXVII. Országos Vándorgyűlésén, Pécsett, 2019. július 3-án megújították.
A „Bökényi Nyilatkozat” bevezető gondolata a következő volt: „Az emberiség egy vízválság terhével lépett a XXI. századba”. Ebből vezették le a nyilatkozat kiadói az EU Víz politikájával kapcsolatos időszerű, mégis jövőbe mutató feladatot, a Víz Keret-irányelv végrehajtásának szükségességét, és fejezték ki ez irányú közös támogatási szándékukat, határoztak meg konkrét együttműködési keretet.
Az előbb idézett bevezető gondolat, nevezetesen a vízválság, annak megelőzése ma is időszerű, olyannyira, hogy a 2017-ben, széles körű szakmai konszenzussal megszüle-tetett új magyar vízgazdálkodás politika, a Kvassay Jenő Terv kidolgozásának a céljai között első helyre került, hogy:
• a világot fenyegető vízválságot hazánk elkerülhesse, annak már mutatkozó je-lei ellen időben megtehesse a szükséges intézkedéseket, majd
• őrizzük meg a vizet a jövő nemzedékek számára, mert az élet mással nem pó-tolható feltétele, és a gazdaság erőforrása,
• hatékonyan, a gazdaságot támogatóan éljünk a kínálkozó előnyeivel,
• kellő biztonságban legyünk fenyegető káraitól.
E célok elérése érdekében a 2030-ig terjedő időszak fő feladatcsoportjait, jelen közös Nyilatkozat aláírói a következőkben állapítják meg:
• a vízvisszatartás fokozása és vizeink jobb hasznosítása,
• a veszélyhelyzet-elhárítás orientált vízkárelhárításról a megelőzés-központú víz-gazdálkodásra történő áttérés,
• a vizek állapotának fokozatos javítása és a jó állapot elérése, a vízfolyások ter-mészetes állapotának megtartása,
• mindent meg kell tenni a minőségi víziközmű szolgáltatás fenntartása érdeké-ben, az infrastruktúra fenntartás és fejlesztés, valamint szolgáltatás-biztosítás költségeinek megtérülésével,
• ki kell alakítani a csapadékvíz gazdálkodás rendszerét,
• a társadalom és a víz viszonyának javítása,
• a vízügyi tervezés és irányítás, valamint a vízgazdálkodás gazdaság-szabályozási rendszerének megújítása.
Az előbbi célok érvényesítése érdekében az aláírók megerősítették a szándékukat egy vízgazdálkodási együttműködés tovább folytatására.
