Víz- és Szennyvíztelepek Energetikai Fenntarthatósága – Szakmai Nap összefoglaló
Az őszi–téli időszak kiemelt tudásátadó programján a szakma képviselői az energetikai fenntarthatóság témakörében folytattak eszmecserét,
illetve osztották meg tapasztalataikat a víz- és szennyvíztisztitó telepeken alkalmazott eddigi jó gyakorlatokról. A Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség (MaSzeSz) 2023. október 27. napján nagy sikerű szakmai napot tartott, melynek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adott otthont.
Az összefoglalót Diettrich Anna tollából olvashatjuk, aki a Ludovika Kollégiumot képviselte a rendezvényen. Az előadások az előadók neve alatti linken letölthetők.
Az alkalmat, a nap programját is összeállító Ilcsik Csaba, a Szövetség elnökségi tagja és a Waterscope Kft ügyvezetője moderálta. Ő vonta le a legfontosabb tanulságokat és mutatott rá az egyes előadások igazi újdonságaira.
A rendezvény nyitóelőadásában Homola Anett, a Szegedi Vízmű Zrt. műszaki igazgatója az energiahatékony üzemeltetést illusztrálva mutatta be az ivóvízellátó üzem, illetve a szennyvíztisztító telep területén eszközölt legújabb beruházásokat, melyek az utóbbi években a vásárolt villamos energia arányának szignifikáns csökkentéséhez járultak hozzá. A fejlesztések között említésre kerültek többek között az üzem által alkalmazott nyomásmenedzsment részletei, a napelempark bővítése, a fúvó- és szivattyúcserék, a rothasztótorony melléktermékbefogadó-kapacitásának növelése, valamint utóbbi keverőlapátos technikára történő átállása.
Szombathy Péter, a Water Minilab alapítója a biológiai szennyvíztisztításban rejlő potenciált világította meg prezentációjában. A szakértő kiemelte, hogy egy adott telep áramfogyasztásának csaknem 50-60%-a a szennyvíztisztítás ún. levegőztetési fázisához köthető. Az oldott oxigén koncentrációjának csökkentése csak egy bizonyos értékhatár elérése után eredményez jelentős csökkenést az ammóniafelvételben is. A telítési görbe e több tényező által befolyásolt sajátosságának figyelembevételével a nitrifikálókapacitás optimalizálható, ennek nyomán pedig akár 30%-os energiamegtakarítás is realizálható – mutatott rá az összefüggésre Szombathy Péter.
A megfelelő és (energia)hatékony szivattyúzás gyakorlati kérdéseit Dauner Balázs, a WILO Magyarország Kft. értékesítési vezetője tekintette át. Az előadás a legújabb technológiával készült főbb szivattyútípusok ismertetését követően sorra vette azokat a tényezőket, melyeket egy energetikai beruházás – adott esetben egy szivattyúcsere – esetében az üzemeltetés oldalán mindenképpen érdemes figyelembe venni a nagyobb üzembiztonság (szervízköltség csökkentés) érdekében, ami a szűk értelemben vett energiahatékonyság vonatkozásában akár még áldozattal is járhat.
Galambos Péter, a Hawle Kft. ügyvezetője az energetikai szempontú fejlődést a vízhálózat – mint az ivóvíz-ellátási rendszer leghosszabb rendszerelemének – alapos megismerésében látta. Fontos megismernünk a hálózat egészét ahhoz, hogy megtaláljuk hol és miként lehet a legeredményesebben egyszersmind legköltséghatékonyabban beavatkoznunk az energiamegtakarítás érdekében. Álláspontja szerint a víziközmű-infrastruktúra jövője az ún. gyökérokkutatás technikájával biztosítható, hiszen ha nem rendelkezünk legalább annyi adattal hálózatainkat illetően, mint amennyivel a termelési vagy fogyasztási oldalon, úgy a hálózati veszteségek továbbra is növekvő tendenciát fognak mutatni.
Az energetikai fenntarthatóság megvalósításához elengedhetetlen a megfelelő technológiák kiválasztása. Borbás Bálint, a Wapptech Kft. képviseletében az iszapvíztelenítés szerepéről, a négy főbb iszapvíztelenítő berendezésről, illetve e megoldások alapos összehasonlításáról beszélt előadásában. A szakértő a közelmúltban telepített móri berendezések példáján szemléltette az iszap szállítási költségeinek volumenét, a sűrítés, volumencsökkentés által az iszapszállításon megtakarítható összegeket, valamint a prések megtérülésének energetikai számításait.
Egy további nélkülözhetetlen technológiáról, a légtelenítő szerepek funkciójáról és energiahatékonysági dimenzióiról Drozdik Károly, az eNeRWé Kft. műszaki vezetője számolt be. A szemléletes animációkon keresztül a résztevők betekintést nyerhettek a folyadékellátó rendszerekben felgyülemlett légbuborékok mozgásába, azok közvetlen hatására a csövekben kialakuló túlnyomásra, valamint az annak nyomán kialakuló energiaveszteségre.
Ezt követően olyan további modern technológiák kerültek terítékre, mint például a pneumatikus szivattyú dugulásmentes, szárazaknás konstrukciója, melynek részletes működését Orosz Norbert, a Kristály Kft. képviselője tolmácsolta.
Az üzemeltetés oldaláról további tapasztalatokat osztott meg Bartók Pál, a Fővárosi Vízművek Zrt. üzemirányító mérnöke, aki az eltérő volumenű csepeli, illetve tököli gépház adatain keresztül elemezte a különböző típusú szivattyúk hatásfokának alakulását, ezzel összefüggésben pedig a szivattyúzás ideális ütemezését mutatta be a konferencia résztvevőinek. Az előadás kapcsán egyaránt kiemelt figyelmet kapott a Magyarországon 2021-ben bevezetett ún. energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR), mint fontos addicionális bevételi lehetőség, amit sok telep-üzemeltető figyelmen kívül hagy.
A digitalizáció napjainkban a szivattyúüzemeltetés területén is megkerülhetetlen tényezővé vált. A záróelőadás keretében a szakmai nap résztvevői Dubei Tibor előadása nyomán tájékozódhattak a KSB Hungary Kft. által forgalmazott PumpMeter nyomáskülönbség-távadó rendszeréről, amely az egyes szivattyúk terhelési profiljának rögzítése által lehetővé teszi az üzemeltetők számára a további energiamegtakarítási lehetőségek kiaknázását.
A Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség soron következő – 2023. november 22. napján megrendezésre kerülő – szakmai napján várhatóan a szektor energetikahatékonyságának további kérdéseiről tájékozódhatnak az érdeklődők, ezúttal az elmúlt évek energiahatékonysági beruházásainak szemüvegén keresztül.
Dittrich Anna
Ludovika Collegium
