Beszámoló a ’23 ÖWAV konferenciáról
Wasserressourcen im Klimawandel – Herausforderungen im Umgang mit Extremen (Vízkészletek a klímaváltozásban – a szélsőségek kezelésének kihívásai): Gazda Fanni, a MaSzeSz Junior Szimpózium győzteseként a Pureco-Tradeland, a MaSzeSz és az ÖWAV különdíjával vett részt az október 19-20-án Bécsben megrendezésre kerülő ÖWAV/EWA konferencián.
Az ő összefoglalójából tudunk megismerkedni a konferencia programjával:
Az első szekcióban a klímaváltozás helyzetével és vízmérlegre gyakorolt hatásával kapcsolatos kutatásokkal foglalkozott. Először egy áttekintést kaptunk a klímakutatás helyzetéről. A globális klímamodellek gyenge felbontása miatt szükséges regionális klímamodellekről, ezek fejlődéséről és a jövőbeli várható nehézségekről esett szó, többször érintve a legújabb IPCC jelentés tartalmát is.
Később a svájci hegyvidéki vízgyűjtők kapcsán hallottunk egy előadást, mely a hasonlóságuk miatt egyben a németországi és ausztriai alpesi vízgyűjtőkre is nagyrészt érvényes információt adott. Az emberi tevékenység befolyása a klímára egyértelműen kimutatható ezeken a területeken és a változások regionális szinten is megfigyelhetők. Az alpesi térség monitoring hálózatainak fontosságáról, fejlesztéséről is szó volt. A várható jövőbeli változások mind globálisan, mind az alpesi régióra vonatkozóan különböző felmelegedési mértéket alapul-vevő klímaszenáriókkal írhatók le. Mindez nagymértékben függ a kibocsátásokra vonatkozó jelenlegi intézkedésektől. A szárazabb nyarak, extrém hatások (hőség, nagy intenzitású csapadékok), és hóban szegény telek jelenleg is észlelhető jelei az éghajlatváltozásnak.
A következő előadásban az a kérdés került tárgyalásra, hogy valóban nőtt-e az árvizek okozta haváriák valószínűsége. Három befolyásoló tényező került említésre: a területhasználat, a mederszabályozás és a klímaváltozás meteorológiai hatásai. Konklúzióként azt lehetett elmondani, hogy a kis visszatérési idejű csapadékok esetén nagyobb a jelenleg kiépített rendszerek árvízcsökkentő hatása, mint a korábbi, évszázadokkal ezelőtti (kb. 1800-as évek) állapoté, azonban a nagy visszatérési idejű csapadékok esetén a korábbi állapot nagyobb csökkentést tudott elérni. Érdekesség, hogy korrelációt találtak a hideg és a csapadékban gazdag időszakok közt, illetve Európa egyes részein, pl. északnyugaton csökkenést, más területeken növekedést lehetett kimutatni a csapadékmennyiségekben, mely összefüggésbe hozható az árvizek éven belüli eloszlásával.
A további előadásban az idén 150 éves Meteorológiai Világszervezettől hallhattunk az aszályos időszakok veszélyességéről, gyakoriságuk növekedéséről és hatásuk megfigyeléséről. E téma nehézsége abban rejlik, hogy még nincsenek előírások, irányelvek, általános megoldások, de jó példák már találhatók, például az EDORA, mely már foglalkozik az aszály hatásaival.
A második szekcióban a klímaváltozás felismerhető hatásai és a beavatkozások szükségessége volt a fő téma. Két rövid előadás után egy interaktív rész következett, ahol a slido alkalmazás segítségével kérdéseket tehettünk fel az előadóknak, melyek közül a legnépszerűbbek kerültek megválaszolásra. Majd különböző szavazásokon vehettünk részt, ahol a szerintünk legmegfelelőbb, leghatásosabb aszály és árvíz elleni beavatkozásokról szavazhattunk, egy brainstorming keretében, majd az eredmények értékelésre kerültek.
A harmadik szekció a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásról szólt, konkrét példákon keresztül. Először az Odera folyó vízminőségi problémájáról hallhattunk, mely több országot is érintett. A lakosság által észlelt halpusztulástól és a probléma azonosításától egészen a nagy volumenű projekt elvárt eredményeiig ismertették a fejleményeket. A továbbiakban a Fertő-tó helyzetéről, vízgyűjtő területének csökkenéséről, majd Bécs felszín alatti vízből történő vízellátásáról esett szó az előadásokon. Majd Barcelona példáján keresztül a városi területek esőzések okozta árvizei (pluvial floods) kerültek terítékre, melyek elsődleges okaiként a korlátozott beszivárgás, az elvezetés hiánya, az emberi tevékenység hatásai, területhasználat, népsűrűség és a megfelelő intézkedések bizonytalansága lettek felsorolva. Megoldásként többek közt víztározó medencéket létesítettek a városban és egy öt szintű értesítési rendszert dolgoztak ki. Ez után az Ahr folyó 2021-es árvizének példáján keresztül az árvízvédelmi intézkedésekről hallottunk, a lakosságot érintő társadalmi konfliktusokat is figyelembe véve. Végül egy új németországi kezdeményezést, az „árvíz-tanúsítvány”-t ismertettek velünk, mely egy adott épület árvízvédelmét értékeli. A rendszer kárcsökkentésre, dokumentációra és költségellenőrzésre is használható.
A szekció végén a „fiatal vízgazdálkodók” nézeteit hallhattuk a jövő fenntartható városáról. A problémák közt a városi hősziget jelenségéről, a burkolt felületek túlsúlyáról és a városi vízmérleg változásáról esett szó, a felvetett megoldások közt pedig a természetközeli vízrendezés, a szivacsváros kezdeményezés, a záportározók ideiglenes elöntésű területekkel, az esővíztározás és a szürkevízhasználat voltak.
Az előadások közti szünetekben és az esti fogadáson lehetőség volt a kapcsolatépítésre, a külföldi vízügyi szektor szereplőivel való beszélgetésre.
Összességében nagyon széles körben hallhattam előadásokat a klímaváltozás európai helyzetéről, a vízgazdálkodási és vízminőségi problémák azonosításáról és kezeléséről. Betekintést nyerhettem több ország jelenlegi projektjeibe, helyzetébe, melyek rendkívül érdekesek voltak számomra. Ezúton is köszönöm szépen a lehetőséget!
Gazda Fanni
2023.10.23.
