Fejlődő vízügyi oktatás az NKE-en

Jelentős infrastrukturális fejlesztések előtt áll a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bajai Víztudományi Kara. 2019. március 21-én Bíró Tibor dékán a „Decentralizált Szennyvíztisztítás” című konferencián arról beszélt: a kormány kétmilliárd forintot ítélt meg az oktatási és kutatási infrastruktúra fejlesztésére, melynek keretében új laborkomplexumok épülnek és minden olyan feltétel megújul, ami az eddiginél is hatékonyabb építőmérnök, környezetmérnök és vízügyi üzemeltetési mérnök képzést tesz majd lehetővé.

Bíró Tibor tájékoztatása szerint a mérőtelepek is megújulnak, de a fejlesztéssorozat részének tekinthető a decentralizált, azaz természetközeli megoldásokat alkalmazó szennyvíztisztítás témakörében elinduló fejlesztések is mind a tudományos kutatásban, mind a hétköznapokban.

Az NKE Víztudományi Kara jelenlegi formájában két évvel ezelőtt, 2017-ben alakult, de egy 55 éves múlttal rendelkező intézményről van szó, amelynek célja, hogy más hasonló egyetemekkel felvegye a versenyt. „A kar ezzel a konferenciával bebizonyította, hogy képes nagy szakmai tömegeket megmozgatni. Az összefogás sikerességét bizonyítja, hogy az akadémián, a mérnökkamarán és egyéb szakmai szervezeteken keresztül sok szakembert sikerült megszólítani” – fogalmazott Bíró Tibor. A mostani esemény célja, hogy olyan ajánlások szülessenek, amelyek előremozdítják a decentralizált szennyvíztisztítás ügyét a kétezer lakos alatti településeken is. Eddig ugyanis a kistelepülési szennyvízmegoldások köre nem volt a támogatási források középpontjában, de a vízügyi szakma napirenden tartotta a kérdéskört. Murányiné Krempels Gabriella, a Belügyminisztérium főosztályvezetője elmondta: a 2017-es Nemzeti Vízstratégiában már szerepel a kistelepülések szennyvízkezelés megoldásának kérdésköre. A BM készített egy országos összesítést azokról a településekről, amelyek nem tartoznak a Nemzeti Szennyvízprogramba. 800 települést azonosítottak, ám a főosztályvezető felhívta a figyelmet: ezek közül nem mindegyik akar beruházásokba kezdeni. A hiányzó vízhálózatok kiépítése 400 ezer embert érint, a költségek jelentősek, így a beruházások megvalósítása két évtizedet meghaladó feladat. Az előbb említett összegzés adja majd az alapot a 2020 utáni ivó – és szennyvíz fejlesztések tervezésére.

A konferencián szó volt még a többi között a magyarországi gyakorlati tapasztalatokról, a kistelepülési szennyvíztisztítási technológiákról, de bemutatták a lipcsei központú kistelepülési szennyvíztisztítás programját, illetve a térinformatika felhasználási lehetőségeit is ezen a területen.

Március 22-e a Víz Világnapja, amelynek idei szlogenje: „Vizet mindenkinek!”. A konferencián kissé átfogalmazták ezt a gondolatot: „Ha minden szennyvizet megfelelően tisztítunk, lesz vize mindenkinek!”
A konferencia az EFOP-3.6.1-16-2016-00025 „A vízgazdálkodási felsőoktatás erősítése az intelligens szakosodás keretében” című projekt keretében valósult meg.

A víz világnapjáról a Bonum Publicum egyetemi magazin áprilisi számában olvashatnak összeállítást.

Szöveg: Tasi Tibor